2017. december
H
K
Sz
CS
P
Szo
V
 
 
 
 
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
31

Összes program megtekintése ›

A Cserhát történelmi értékei

Salgóvár:

625 méter magas bazaltvulkáni kúpon állt a vár, melyet a Kacsics nemzetségbeli Simon bán építtetett a XIII. században. Mára már csak romok maradtak, de fénykorában jelentős szerepe volt a törökök elleni harcokban is. Helyreállításának gondolata először az 1930-as években vetődött fel, amelynek során fedett fából készült kilátótornyot építettek az „öregtoronyra”. Ez a második világháborúban és az azt követő években megsemmisült, csak a falcsonkok maradtak meg. Az 1970-es években új tervek készültek a helyreállításra, ma falépcsőn juthatunk fel a fellegvárba, illetve még feljebb a vár sziklabércre épült tornyába, amely az elmúlt években történt felújítás során tető kapott.

Somoskői vár:

A tatárjárás idején épült várhegy sajátossága, hogy kettészeli az országhatár (Magyarország-Szlovákia). A várat a tatárjárás után feltehetően az itt birtokos Kacsics nemzettség egyik tagja építhette. Viharos történelme egyik kiemelkedő része, hogy 1574-ben Ali füleki bég a tapasztalatlan Modolóczy Miklós várkapitánytól ellenállás nélkül foglalhatta el a várat, majd Pálffi Miklós és Tiefenbach Kirstóf serege 1593-ban seregük egy részét a vár felszabadítására indították, amely hallatán a török elhagyta a várat. De később is sok harc színtereként szerepel a történelemben.

Hollókő:

Hollókő és környéke szintén a Kacsics nemzetség ősi birtokai közé tartozott. A község fölé magasodó várat a XIII. században kezdték el építeni, első írásos említése az 1313-as évekből származik „castrum Hollokew” alakban. A várhoz kapcsolódó legenda összefonódik a falu történetével, mely nevében is fellelhető. A híres Ófalu az 1909-es tűzvész után alakult ki. A jellegzetes, tornácos, deszka mellvédes, kontyolt nyeregtetős palóc parasztházakat a XX. század elejéig könnyen gyulladó, zsúptetővel fedték, ezért a község gyakran porig égett. Az Ófalu 1987. óta az UNESCO világörökségének listáján is szerepel. A hollókői lányok, asszonyok a mai napig felveszik a népviseletet vasárnapi szentmisékre és jeles ünnepekre.