2024. március
H
K
Sz
CS
P
Szo
V
 
 
 
 
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
31

Összes program megtekintése ›

A Börzsöny éghajlata

Égbe törő alkonyi gomolyfelhőkA hegység makroklimatikus viszonyai alapvetően megegyeznek az Északi-középhegység magasra kiemelt tagozatainak (Mátra, Bükk, Zempléni-hegység) általános éghajlati alapvonásaival. A Kárpátok közelsége, a relatív északi földrajzi helyzet, a tengerszint feletti magasság növekedésével csökkenő hőmérsékletek, a fagyzugos szűk völgyek, az uralkodó széliránynak kitett meredek gerincek stb., itt is a középhegységeinkre jellemző, hazánk átlagos éghajlatánál hűvösebb, csapadékosabb hegyvidéki klímát eredményezik. A Börzsöny sajátos domborzati viszonyaiból és elhelyezkedéséből eredően mindemellett csak e területre vonatkoztatható, jellegzetes mezoklimatikus paraméterekkel is rendelkezik. A hegyvidék zártságából, a fotoszintetizáló, nagy kiterjedésű erdőtakaró mezoklímára gyakorolt hőelvonó-hűtő hatásából, a domborzati viszonyokból, a tszf. magasságból eredően, a terület éves átlaghőmérséklete 8-9 C°, de a Csóványos térségében ez csak 6-6.5 C°. A hegység a környező jelentősen alacsonyabb átlagmagasságú térszínekből szigetszerűen, hirtelen emelkedik ki. Nyugati-gerince és a 12 km-es főgerinc vonulat, az ÉNy-i uralkodó szélirányra nagyjából merőlegesen helyezkedik el, így a nyugati irányítású, labilis, páratelt atlanti légtömegek útjában emelkedik. Az orografikus (domborzati) okokból magasba kényszerített nagy nedvességtartalmú légtömegek nyomán a hegység csapadékviszonyai a hazai átlagtól (kb. 600 mm) - pozitív irányban - jelentősen eltérnek. A nyugati peremterületek éves átlaga 6-700 mm körül mozog, de központi területein átlagosan 8-900 mm csapadék hullik. Egyes mediterrán ciklonokban gazdagabb években ez az érték az 1000 mm-t is megközelítheti a Csóványos-Nagy-Hideg-hegy térségében. A lehulló éves csapadékmennyiség területi megoszlása nem egyenletes. Pl. a Magas-Börzsöny kiugró értékeivel szemben, a Nógrádi-medence felé néző keleti, hegylábi tájak évi átlaga 550-600 mm körül mozog. Megfelelő időjárási helyzetben, a nyári konvektív (feláramló) csapadék (záporok-zivatarok) kialakulásában, számuk gyakoriságában fontos szerepet játszik a hegységet borító zárt erdőtakaró folyamatos vízgőz párologtatása. Ezért gyakori jelenség a Börzsönyben, hogy Áprilisi hótakaró és jégtörések nyomai a Csóványosona ragyogó tisztán induló reggel után, a déli órákra már égbetörő gomolyfelhők képződnek a főgerinc felett. Az éves csapadékmennyiség jelentős hányada a téli időszakban szilárd formában hullik le. Az erdők vízháztartásában rendkívül fontos szerepe van a téli hótakarónak. A korábbi téli időszakok egyenletesnek mondható időjárási paraméterei (hóvastagság, havas napok száma, fagyos napok száma, téli napok száma stb.) ma már jelentősen átalakulóban vannak.Elsősorban a kiegyensúlyozatlanság, a dinamikus, gyors időjárás változások következtében, az egyes évek téli körülményei jelentősen eltérhetnek egymástól. Gyakoriak lettek a 500-550 m tszf. magasságban gyorsan lehulló és megmaradó nagy mennyiségű havak, a vegyes halmazállapotú csapadékok (havaseső, vizes hó, ónos eső, jeges eső, graupel), a gyorsan betörő hóolvadások, vagy a tartósan enyhe időszakokat követő hidegbetörések. Ezek mind jelentős klimatikus terhelést rónak az erdőállományra (pl. jégkárok, gallytörések, talajcsuszamlások stb.).